1.
מַאי דָּבָר אַחֵר וְכִי תֵּימָא כִּי הֵיכִי דְּכִי מַפֵּיק לַהּ אִיהוּ תַּקִּינוּ לַהּ רַבָּנַן כְּתוּבָּה מִינֵּיהּ כִּי נָפְקָא אִיהִי נָמֵי לִיתַקְּנִי לֵיהּ רַבָּנַן כְּתוּבָּה מִינַּהּ תָּא שְׁמַע אִשָּׁה יוֹצְאָה לִרְצוֹנָהּ וְשֶׁלֹּא לִרְצוֹנָהּ וְהָאִישׁ אֵינוֹ מוֹצִיא אֶלָּא לִרְצוֹנוֹ אֶפְשָׁר דִּמְשַׁהֵי _ _ _ בְּגִיטָּא:
טַעַם
לַהּ
אַחָא
וְנוֹטְלִין
2.
רָבִינָא אָמַר לְעוֹלָם מַתְנִיתִין רַבִּי עֲקִיבָא הִיא דְּאָמַר מִדְּאוֹרָיְיתָא בִּדְמַזִּיק שָׁיְימִינַן וְרַבִּי שִׁמְעוֹן הִיא דְּדָרֵישׁ טַעְמָא דִּקְרָא וּמָה טַעַם קָאָמַר מָה טַעַם הַנִּיזָּקִין שָׁמִין לָהֶן בְּעִידִּית _ _ _ תִּיקּוּן הָעוֹלָם:
עֲקִיבָא
אִיבָּעֵית
מִפְּנֵי
נַחְמָן
3.
כְּתוּבַּת אִשָּׁה בְּזִיבּוּרִית אָמַר מָר זוּטְרָא בְּרֵיהּ דְּרַב נַחְמָן לָא _ _ _ אֶלָּא מִיַּתְמֵי אֲבָל מִינֵּיהּ דִּידֵיהּ בְּבֵינוֹנִית:
שֶּׁכָּתוּב
אֲמַרַן
יְתוֹמִים
וְרַבִּי
4.
וְהַאי כִּי דִינֵיהּ וְהַאי כִּי דִינֵיהּ נִיזָּקִין וּבַעַל חוֹב דְּמֵחַיִּים גָּבוּ אִיהוּ נָמֵי כִּי מַגְבֵּי כְּמֵחַיִּים מַגְבֵּי כְּתוּבַּת אִשָּׁה דִּלְאַחַר מִיתָה _ _ _ וּלְאַחַר מִיתָה מִמַּאן גָּבְיָא מִיַּתְמֵי אִיהוּ נָמֵי כִּי מַגְבֵּי כִּלְאַחַר מִיתָה מַגְבֵּי:
אָדָם
כְּתוּבָּה
מִמַּאן
גָּבְיָא
5.
אִיבָּעֵית _ _ _ בְּדַהֲווֹ לֵיהּ וְאִישְׁתְּדוּף:
אָמְרוּ
אֵימָא
אֲפִילּוּ
לְפִיכָךְ
1. אִם ?
1 - innocence.
2 - justice.
3 - bonté, grâce, clémence.
4 - salut, délivrance.
2 - justice.
3 - bonté, grâce, clémence.
4 - salut, délivrance.
1 - si.
2 - quand.
3 - ne pas.
4 - כִּי אִם : seulement, mais.
2 - quand.
3 - ne pas.
4 - כִּי אִם : seulement, mais.
1 - n. pr.
2 - vente.
3 - achat.
4 - marchandise.
2 - vente.
3 - achat.
4 - marchandise.
1 - n. pr.
2 - attelage, étable où le bétail est attelé.
2 - attelage, étable où le bétail est attelé.
2. אַחָא ?
place forte.
1 - branche, sarment.
2 - abandon.
2 - abandon.
n. pr.
1 - lèvre, langue, paroles.
2 - bord, rivage.
2 - bord, rivage.
3. ג.ז.ל. ?
paal
inventer.
piel
inventer.
peal
mépriser.
paal
faire une incision.
nifal
s'écorcher.
piel
gratter, inciser.
paal
1 - écraser, briser.
2 - devenir fin, être réduit en poudre.
2 - devenir fin, être réduit en poudre.
nifal
broyé.
hifil
réduire en poudre, briser.
houfal
foulé, brisé.
peal
écraser.
afel
écraser.
paal
enlever avec violence, ravir.
nifal
1 - ravi, enlevé.
2 - volé.
2 - volé.
peal
1 - voler.
2 - filer.
2 - filer.
4. דִּין ?
1 - jugement, droit.
2 - conclusion logique.
3 - n. pr. (מִדִּין ...).
2 - conclusion logique.
3 - n. pr. (מִדִּין ...).
1 - fonte, ce qui est fondu.
2 - étrécissement.
3 - détresse.
2 - étrécissement.
3 - détresse.
n. pr.
1 - ce qui est insipide.
2 - absurdité.
3 - mortier.
2 - absurdité.
3 - mortier.
5. לֹא ?
feuillage d'un arbre.
1 - bigarré, mélangé.
2 - extrémité.
3 - n. pr. (פָּס ...).
2 - extrémité.
3 - n. pr. (פָּס ...).
n. pr.
1 - non, ne pas.
2 - מִלוֹא : fortification, citadelle, ville de Judée.
2 - מִלוֹא : fortification, citadelle, ville de Judée.
Compléter le mot manquant
0 / 5
Retrouver la traduction
0 / 5
Score
0 / 10